Megfigyelted már, hányszor vagy szigorú magadhoz egy nap? Hány olyan mondat hangzik el a szádból saját magad felé, amit a szeretteidnek, a számodra fontos embereknek sosem mondanál? Amíg nem értékeled, nem becsülöd magad, hogyan várod el, hogy más értékeljen, megbecsüljön?A kapcsolat bizalom és önbizalom kérdése. El tudjuk képzelni, milyen lenne kapcsolódásaink minősége, ha mindannyian így viszonyulnánk önmagunkhoz és tiszteletben tartanánk mindezt egymásnál? Virginia Satir úttörő munkásságával az 1950-es években a családterápia anyjaként vált ismertté. Véleménye szerint az önértékeléssel való foglalkozás kiemelkedő és döntő fontossággal bír abban, hogy mi történik az emberekben és az emberek között: „Sokszor eljátszottam a gondolattal, mi történne, ha a mai éjszaka után mindenki magas önértékeléssel ébredne fel. Azt hiszem, nagyon megváltozna a világ. Az emberek szeretettel, kedvességgel, és a valóságnak megfelelően tudnának bánni saját magukkal és egymással.” Önértékelési Nyilatkozata példaértékű lehet a magas önbecsülés és az én-központúság elkülönítésére, az önmagunk felé fordulás egészséges módjára.Virginia Satir: Önértékelési Nyilatkozat„Nincs a világon még egy ugyanilyen ember. Egyes részleteket tekintve sokan hasonlítanak hozzám, de egészében véve senki. Ennélfogva bármit teszek, azt magamnak tulajdoníthatom, hiszen én választottam. Én rendelkezem mindenemmel –
a testemmel és annak minden mozdulatával,
az elmémmel, valamennyi gondolatommal és ötletemmel,
a szememmel és a képekkel, melyeket észrevesz,
az érzéseimmel, legyen bár az harag, öröm, csüggedés, szeretet, csalódottság vagy izgalom,
a számmal és minden szóval, ami elhagyja, akár udvarias, akár durva, kedves, helyénvaló vagy sem,
a hangommal, legyen az hangos vagy kellemes,
minden cselekedetemmel, függetlenül attól, hogy saját magamra, vagy másokra irányul.
Magam birtoklom a képzeletemet, az álmaimat, reményeimet és félelmeimet. Az enyémek a győzelmeim és sikereim, kudarcaim és balfogásaim. Mivel a magam ura vagyok, tökéletesen megismerhetem magamat. Ezáltal minden részemhez bensőséges szeretet és barátság fűzhet. Minden porcikámat érdekeimnek megfelelően használhatom. Tudom, hogy akadnak bennem érthetetlen vagy számomra még ismeretlen vonások, de amíg barátsággal és szeretettel viszonyulok magamhoz, addig bátran és bizakodva kereshetem a rejtélyek megoldását és önmagam jobb megértésének lehetőségeit. Akármilyennek tűnök, bármit mondok vagy teszek, gondolok vagy érzek egy adott pillanatban, az mind-mind én vagyok. Bármely időpontban hitelesen képviselem saját magamat. Ha később visszagondolok arra, milyennek mutatkoztam, szavaimra, cselekedeteimre, eszméimre és indulataimra, talán ez vagy az tőlem idegennek tetszik majd. Akkor elvethetem azt, ami nem hozzám való, megtarthatom azt, ami lényemhez megfelelőnek bizonyult, és kitalálhatok valami újat ahelyett, amitől elfordultam. Érzékeim és képességeim segítségével megállhatom a helyemet, közel kerülhetek másokhoz, eredményeket érhetek el, értelmet és rendszert viehetek az engem körülvevő személyek és dolgok tömegébe.Bírok magammal, tehát irányíthatom magamat.Én én vagyok, és így vagyok jó.”
Megfigyelted már, hányszor vagy szigorú magadhoz egy nap? Hány olyan mondat hangzik el a szádból saját magad felé, amit a szeretteidnek, a számodra fontos embereknek sosem mondanál? Amíg nem értékeled, nem becsülöd magad, hogyan várod el, hogy más értékeljen, megbecsüljön?
A kapcsolat bizalom és önbizalom kérdése. El tudjuk képzelni, milyen lenne kapcsolódásaink minősége, ha mindannyian így viszonyulnánk önmagunkhoz és tiszteletben tartanánk mindezt egymásnál? Virginia Satir úttörő munkásságával az 1950-es években a családterápia anyjaként vált ismertté. Véleménye szerint az önértékeléssel való foglalkozás kiemelkedő és döntő fontossággal bír abban, hogy mi történik az emberekben és az emberek között: „Sokszor eljátszottam a gondolattal, mi történne, ha a mai éjszaka után mindenki magas önértékeléssel ébredne fel. Azt hiszem, nagyon megváltozna a világ. Az emberek szeretettel, kedvességgel, és a valóságnak megfelelően tudnának bánni saját magukkal és egymással.” Önértékelési Nyilatkozata példaértékű lehet a magas önbecsülés és az én-központúság elkülönítésére, az önmagunk felé fordulás egészséges módjára.
Virginia Satir: Önértékelési Nyilatkozat
„Nincs a világon még egy ugyanilyen ember. Egyes részleteket tekintve sokan hasonlítanak hozzám, de egészében véve senki. Ennélfogva bármit teszek, azt magamnak tulajdoníthatom, hiszen én választottam.
Én rendelkezem mindenemmel –
Leave a comments